CSOÓRI SÁNDOR EMLÉKÉRE 41 ÍRÁS
Tornai József: A második születés; Nem vagy te árva
Kósa Ferenc: Búcsú Csoóri Sándortól
Bogárdi Szabó István: Prédikáció Csoóri Sándor temetésén
Ágh István: Csoóri Sándor búcsúzása
N. Pál József: Fekete rózsa – egy koporsó tetején (Búcsú Csoóri Sándortól)
Döbrentei Kornél: A jövő nomád szökevénye
Bertha Zoltán: A nemzeti önismeret apostola (In memoriam Csoóri Sándor)
Léka Géza: Csoóri Sándor temetésén
Mórocz Zsolt: Forgószélben (Jegyzetek a diófa alatt)
Vathy Zsuzsa: Csoóri Sándor, a pápai diák
Molnár László Aurél: Csoóri Sándor, a Jövő mérnöke
Cs. Nagy Ibolya: Képtöredékek Csoóri Sándorról
Alföldy Jenő: A Föld nyitott sebe (Csoóri Sándorra emlékezem)
Kelemen Lajos: Élet és látomás egyszerre
Tőkéczki László: Irodalom és nemzet
Ablonczy László: A Kísértet-űző
Ács Margit: „Összekuporgatott reményeink takarékkönyve” – Csoóri Sándor
Gy. Szabó András: „Közelkép tiszta forrásból” (Csoóri Sándort hallgatva)
Kiss Ferenc: Nomád nemzetség (Csoóri Sándorra emlékezvén)
Nagy András: Nomád, nem nomád, nomád… (Csoóri Sándor-hatások)
Szász István Tas: Az eleven kép
Kónya-Hamar Sándor: Kibontani egy metaforát (mint gyászlobogót…)Koncsol László: Csoóri Sándor Pozsonyból
Márkus Béla: A vitorlatermészetű (Emlékek Csoóri Sándortól)
Madár János: Csendes völgy – hangzavarban (Töredékek Csoóri Sándor esztergomi éveiből)
Lezsák Sándor: Csoóri Sándor látogatói
Szöllősi Zoltán: Szólok hozzád
Domonkos László: A nemzetragasztó magányossága
Tóth Erzsébet: Hogy virágozzak
Szakolczay Lajos: A lélek senkiföldjén (A hatvanéves Csoóri Sándor köszöntése)
Kiss Gy. Csaba: Csoóri Sándor és Antall József (Első közelítés)
Bakos István: Csoóri Sándor végvári csapatában – dedikációinak tükrében
Vári Fábián László: Csoóri Sándorhoz
Vasy Géza: „Magyarország halottja”
Csóti György: A nemzet lelkiismerete (Emlékeim Csoóri Sándorról)
Lajtos Nóra: Személyre szóló szonett
Falusi Márton: Szabadító, égi szilencium (Tíz tételben Csoóri Sándorról)