Tari István
Elenyésző nagy egész
nagyra növő rettegés csiholója templomokkal lángoló európa elenyésző nagy egész tengerészét belepő penész nagyra növő rettegés csiholója templomokkal lángoló európa már öregedésgátló kenceficékkel rángó zárszó nagyra növő rettegés csiholója templomokkal lángoló európa hörgése mutatóba beivódva jöhet ma szóba nagyra növő rettegés csiholója templomokkal lángoló európa érhet az intim krémek kitettségével félszeg végzet
XI.
Rázkódik
Lelki zsákmányszerző alakulattal Szájkosaras adathalászat nyargal Rázkódik mint a bosszúálló béke A látszatok lélegeztetőgépe
Elszabaduló nyár
megtört hagyományú fennkölt hajóágyú rozsdáját hizlalja naprakész talpnyalás fölnyögő izgalma szabadon ringatja moslékját a vályú benne egy vad darázs fullánkost villantva gyöngyházcsillogású patakzik a bagázs nyelvét kiizzadja tükröt tart a kátyú mennydörög visszhangja
Szent András napja szabdal
bő évszázados vereségtudattal összetapos még X-ekkel marasztal fodrozódva kigyulladt ég a hajnal disznóhörgéses dübörgésű hangfal világol már a frissen esett hóval kavargó reszketéssel zúg megszólal elázott szőrcsomón kelteget kóstolót szenteket gúnyolók szentestére vágynak
Tari István (1953) Zentán született költő, író, műfordító, képzőművész. A Délvidéken, Óbecsén él. Legutóbbi kötete: Csataképversek (képversek, grafikák, kordokumentumok. Kaposvár, 2020, Berzsenyi Könyvkiadó).