2015/11

Alföldy Jenő: A „nemvalósuló remény” mint a lét igenlése (Nagy László idézése)

Ágh István: Felszámolt otthonok

Wodianer-Nemessuri Zoltán: Kései virradat

Vasadi Péter: Zárszó

Gy. Szabó András: Ami maradt…

Dobozi Eszter: Teher, álom, ború; Szállóvendég

Jahoda Sándor: Felavatás

Becsy András: Arany; Légió

Pap Géza: Szabad-e gondolkodni a halálbüntetésről?

Vári Csaba: Örökkönvád; Honvágy

Tőkéczki László: Széll Kálmán és korának magyar politikája

Csíki András: Bereck, 2013. október 27.; tájolja magát; kényelmes térfelek

S. Király Béla: „Sepsiszentgyörgy pokol messze van Münchentől” (A Veress Dániel–Molnár József-levélváltás margójára)

Kókai János: Lábak és szárnyak; Vártak rám

Balog Zoltán: Markus Meckel német teológus és politikus kitüntetésének laudációja

Vasi Ferenc Zoltán: Éjek mélyén; Szoborhegy

Varga Csaba: Ősnépeink jogszemlélete

Juhász Tibor: Az indulás fáradtsága; Talpalattira zsugorodott délelőtt

Vasy Géza: A nyolcvanas évek és az Írószövetség közgyűlése 1986-ban

Sturm László: A vég előtti idő szépsége (Móricz Zsigmond: A kis vereshajú)

Luchmann Zsuzsanna: „az omolhatatlan / a romolhatatlan / szellem becsületén” őrködni (Pintér Lajos: fényöröm fénybánat)

Kelemen Lajos: Egyszer kiegyenesedik az idő (Nagy Lászlóról, a Csodafiu-szarvas ürügyén)