Z. Németh István

Split

A tenger elmosta a festményt,
amelynek sarkában összebújtunk.
Eldobált ecsetek a parti homokban.
Szürkülnek megkorbácsolt szirtek.

Egy gazdátlan napszemüveg figyeli,
ahogy ujjbegyeink a horizonthoz érnek,
és a semmibe induló hófehér hajókat
egy szempillantásnyira visszatartják.
*
Megtanulta már a kövek sorrendjét
a kéz, mely hajnalonta makacsul
összerakja belőlük a várost.
Pálcaütésre indul a nyüzsgés,
napoznak az elhízott barackok,

darazsak a forró dinnye hátán,
az örökké szomjas pálmák alatt
a nyár eldobált névjegyei,
hallgatnak a hegyek a partra
könyökölve, és soha meg nem unják.
*
Nem lát be a nap a szűk utcák közé,
csak a főúton hullik rád fényzuhany.
Nyomják a dudát veszettül, az árnyék
aranyat ér, szikrázó fehér kőkorszak,

nyüzsgő piac, szalmakalapok. A mólónál
szörnyü szag, kékségen táncol a szenny,
húzza a nótát ezer kabóca. A telefon
mutatja, merre menj, sirály pózol a kőlapon.

Kútmély

Az ember a házhoz hasonló,
tervezik, építik, lebontják.
Fizeti a lakbért a benne lakó,
naponta üríti a postaládát,
hétévente festet.

Hiába szidolozták, az egykori
láda nem őrzi fiát. A zongora
húrjai megrozsdultak,
nem emlékszi a zene érintését,
az egykor piros gerincű könyv is
piszkosfehér.

Régi érme forog álmosan
a pizsamák zsebében
érintetlenül, mégis penészfoltosan.
A falról lekoptak a firkák,
tükörben kútmélynyi homály
reszelgeti sötétszürke körmeit.

Összefolyt lélek, lektűr és nektarin,
pók ül a görbe kalaptűn.

Húr

Fekszik az ég a tűz lángjain,
melegíti hasát.
A fákat hatalmas, szürke csokrokba köti
az éjszaka.

Szél sumákol, úgy tesz, mint
aki nincs. Nem lopni jött, de azért
a nyitva hagyott lelkeket
átkutatja a holdfény.
Az idomár álla


Az idomár megáll az oroszlán tekintetében,
ám az időostor kényszeríti őt is.
Állát előre szegve, tarkóján verejtékkel
könyörög az óramutatónak.

Lassan kúszik a hajnalfény a rácson.
Úgy öleli, ahogy őt az élet egykor.
A fűrészporba véres kakasfej zuhan:
valakit ma átlöknek a tüzes karikán.

_{Z. Németh István (1969) költő, író. Legutóbbi kötete: Éjszaka a szaunában. Új versek, 2018–2023 (Dunaszerdahely, 2023, Vámbéry Polgári Társulás).}