Szalay Fatima
A szép hűtlenek
Szubjektív körkép a népzenei-világzenei szcéna fiatal generációjáról
Népzenét játszani bizonyos szempontból olyan, mint szépirodalmi szöveget fordítani. Különböző „fordítói/közlői” attitűdök találkoznak és ütköznek egymással, az archív népzenei felvétel lehető legpontosabb másolásától kezdve addig, hogy pusztán csak ihletforrásként tekintünk az eredeti zenei anyagra. Az utóbbi vád érte a Nyugatos fordítókat, a szép hűtleneket is (Babitsot, Kosztolányit, Tóth Árpádot), akik szinte egyenrangú újraalkotókként nyúltak a fordítandó művekhez.
A népzenei diskurzus kezdete az 1970-es évekre, a Táncházmozgalom elindulására vezethető vissza. Ekkor vált ethosszá a városi fiatalok számára a népzene teljesen autentikus újrajátszása, aminek funkciója a kezdetekben főként a táncok kísérete volt, hiszen a városi táncházakhoz, táncegyüttesek koreográfiáihoz szükség volt élőzenére. A következő években a magyar népzene felkerült a világ színpadaira, önálló műfajként is nemzetközi hírnévre tett szert, melynek első rangos képviselője a Muzsikás Együttes volt.
A Táncházmozgalom előtt autentikus népzenét csak és kizárólag vidéken, funkcióban játszottak, a „felvevőpiaca” a paraszti társadalom volt, és célja sosem csupán esztétikai, mindig gyakorlati is volt egyben. Ha még korábbra tekintünk vissza a népzenekutatás történetében, elkerülhetetlenül találkozunk a két óriással, Bartók Bélával és Kodály Zoltánnal, akik a Nyugat első generációjával párhuzamosan teljesedtek ki, sőt kapcsolatban is álltak a lap szerkesztőségével, mivel zenekritikákat írtak a folyóirat hasábjaira. A 20. század elején a fiatal Kodály, valamint Bartók a saját zenéjét szerette volna megújítani a hagyományos népzene felhasználásával, gyűjtőútjaik eredeti célja is ez volt. Mindez egész zeneszerzői munkásságukat meghatározta, annak ellenére, hogy később a népzenét önmagáért és a konzerválás, rendszerezés, kutatás céljából gyűjtötték. Bennük azonban fel sem merült a népzene autentikus megszólaltatásának gondolata, ez a már említett Táncházmozgalom és az 1970-es évek vívmánya volt.
A magyar népzenével kapcsolatban ez a diskurzus jelenleg nagyon élénk, mondhatni feszült, és sokkal absztraktabb, mint a fordításé. A diskurzus kulcsszava és az autentikus játékmód legfontosabb fogalma talán a stílus. Stílusosan játszani túlmutat azon, hogy pusztán ritmikailag és dallamilag pontosan megismételjünk mindent, amit az archív felvételen hallunk. A stílus valamilyen megfoghatatlan kovásza a népzenének. Manapság egy megszilárdult erkölcsi, etikai rendszer kapcsolódik ahhoz, hogy miként játsszunk népzenét, mit szabad és mit nem, mit diktál a jóízlés, a szerénység, egyszóval a népzenész szubkultúra normarendszere. Ebből a keretből mindig ki-kiléptek a zenekarok, sőt az elmúlt ötven év távlatában az látható, hogy vannak zenekarok, amelyek be se léptek, csak automatikusan használták a népzene eszköztárát, gondoljunk csak a több mint ötven évvel ezelőtt alkotó Kexre vagy a mai Bohemian Betyársra. Akadtak és maradtak is alkotók, zenészek, akik szabadon használják a népzene eszköztárát, és egymással párhuzamosan játszottak/játszanak autentikus népzenét és feldolgozást a kezdetektől fogva, ilyen például a Gépfolklór, a Sebő Együttes egyes tagjai, vagy akár a Muzsikás is. Mégis a népzene autentikus előadása és feldolgozása között éles ellentét húzódik, és ennek a diskurzusnak sok érzelmi, sőt identitásbeli aspektusa van. A népzenével szembeállított műfaj általában a világzene, ami a magyar zenei diskurzusban egy viszonylag új fogalom. A népzenei/népdalfeldolgozás kifejezés is használatban van, ám ezek nem szinonimái a világzenének. Népdalfeldolgozáson klasszikus zenei műveket és „kikönnyített”, magyar népzenei elemekből építkező könnyűzenei műveket értünk, ezzel szemben a világzene (world music) mindenképpen a könnyűzene vagy a jazz felé hajlik, átemel elemeket más népek zenéjéből is, és ezeket ötvözi a magyar népzenével és saját szerzői elemekkel, így a világzene fúziós zenének tekinthető. A world music kifejezés a nyugati közönség számára a nem angolszász (sőt a nem nyugati) kultúrák etnikus, tradicionális zenéjét jelenti, valamiféle zenei egzotikumot, így a magyar világzene fogalma nem azonos a kifejezés angol változatával.
A zenészek számára a legégetőbb, legfontosabb feladat a közönség megtalálása vagy legalábbis a magyar zeneiparban való boldogulás. Ennek két bevett módja van, az első, ha többé-kevésbé piaci alapon próbálnak meg sikeressé válni, eljuttatni a zenéjüket a befogadókhoz, remélve, hogy rendszeres hallgatókká válnak, így lehetőségük nyílik koncerteket adni, ahova értük jönnek el, őket szeretnék meghallgatni. Alapvetően a fesztiválok szervezői is igyekeznek olyan zenekarokat meghívni, akik saját közönséggel bírnak, így be tudnak vonzani fizető vendégeket az adott rendezvényre. A magyar zeneipar (tekintve, hogy a piac viszonylag szűkre szabott) alapvetően állami finanszírozású, ami általános jelenség a világ számos pontján. Tekintettel arra, hogy a népzene kevésbé nevezhető populáris műfajnak, nincs nagy piaca. Ami az általunk vizsgált népzenei-világzenei szcéna szempontjából izgalmas, hogy e zsáner és az állam viszonya hogyan változott az elmúlt ötven évben. A rendszerváltás előtt a három T (tiltott, tűrt, támogatott) kategóriái közül a Táncházmozgalom a középsőbe esett, bár a mozgalomban aktív fiatalok inkább voltak kritikusak a rendszerrel szemben, semmint az állampártot támogató közösség részei. A mai idősebb generáció közönsége jórészt a rendszerváltó korosztály tagjaiból áll, ők a számukra nosztalgikus, fiatalságukból jól ismert zenészeket, régi dalokat hallgathatják újra szeretett zenekaraiktól, akik egyben a fiatal generáció tanáraivá is váltak. A népzenei koncertre járó, azért pénzt fizető közönség legfőképp a most középkorú értelmiségi rétegből áll, akik többnyire nem a fiatal korosztály koncertjeit látogatják, hanem értelemszerűen az általuk ismert zenekarokét (Muzsikás, Tükrös, Szalonna, Dűvő etc.).
A boldogulás másik útja a fiatalok számára a jó kapcsolatrendszer kiépítése, a jó pályázatírói képességek elsajátítása és a folyamatos networking. Ez nehéz feladat, sokaknak jelent akadályt, hiszen ezek olyan képességeket kívánnak meg, amelyeknek nem minden zenész van birtokában, és van olyan eset is, hogy a kevésbé jó zenész sokkal hatásosabban tudja önmagát képviselni, mint amilyen minőségű a zenei produktum. A népzene, mint zsáner a kommunizmusban tűrt volt, most támogatott, köszönhető ez annak is, hogy a népzene tényleg mindenkié, olyan kollektív kulturális értéket képez, amely minden ember identitásának részévé válhat.
A következőkben a népzenét, a népzenefeldolgozást és a világzenét játszó fiatal (negyven év alatti) magyar zenészgenerációt mutatom be a teljesség igénye nélkül, és bár elnagyoltan, tökéletlenül, de megpróbálom felvázolni a létező szubkultúrákat e széles halmazon belül, miközben ajánlok és bemutatok néhány mértékadó fiatal zenekart az egyes „kategóriákon” belül. Az esszének nem célja az értékválasztás, egyik zenekart sem tekintem jobbnak vagy rosszabbnak, mint a többit, mindegyik épít egy sajátságos világot, és a maga törvényei alapján és tudásanyagából építkezve zeneileg értékeset alkot.
a) Népzene
Az első nagyobb halmazt az autentikus népzenét játszó zenekarok alkotják, amelyen belül két csoportot különböztetnek meg a mozgalom tagjai. Az első csoportot a „szénaszagú”, általában archaikusabb zenét régiesebb játékmóddal játszó zenekarok alkotják, a másikat pedig a kicsit városibb, a cigányzenei elemeket és az újabb stílusú vonós zenét játszó formációk. Mint sok szubkultúrának és művészeti ágnak, így értelemszerűen a népzenészeknek is megvan a maguk esztétikája, az imázs, amelyet magukra öltenek, amely megjelenik a külsejükön. Így például míg a „szénaszagú” zenét játszó zenekarok kevésbé öltöznek formálisan, addig az újabb játékmódokat preferáló zenekarok öltönyben lépnek színpadra.
Erdőfű: a több mint tízéves zenekar főképp erdélyi zenét játszik, prominens zenekar, akik műhelyként is működnek. Jelenlegi tagjai: Maruzsenszki Andor, Éri Márton, Éri Kati, rendszeres énekes vendégük Balogh Melinda.
Facebook: https://www.facebook.com/erdofucommunity
Zenei ajánlat: Erdőfű népi kamarazenekar című lemez.
Tokos Zenekar: a Tokos az egyik legismertebb fiatal erdélyi zenekar, melynek állandó és vendégtagjai: Tókos Csongor Attila, Vajas Albert, Szép Gyula Bálint, Gergely Elek, Szakács Kristóf, Bálint Zsombor.
Oldal: https://tokosband.ro/
Zenei ajánlat: Hallgassátok meg, magyarim című lemez.
Bére Banda: a zenekar bizonyos szempontból kakukktojás a listán, ugyanis zenéjüket nem vonós hangszerek, hanem az úgynevezett burdon hangzás határozza meg, dudán, tekerőn, furulyákon, hegedűn, klarinéton és ütőgardonon játszanak. A pásztorzenei hagyományból nagyban építkezik a zenekar repertoárja. Tagok: Buglyó Petra, Tulipán Zsombor, Félegyházi Miklós, Horváth Marcell.
Oldal: https://www.facebook.com/profile.php?id=100087475944000
Zenei ajánlat: Talált tárgyak című lemez.
Kacsó Hanga Borbála: immár több mint tíz éve a Muzsikás visszatérő énekes vendége, és idén nyáron debütált saját zenekara, a Hanga. A zenekar kifejezetten autentikus, főképp székely zenét játszik. Tagok: Kacsó Hanga, Mihó Attila, Papp Endre, Szabó Dániel, Pandák Viktor, Berecz István.
Oldal: https://www.kacsohanga.com/
Zenei ajánlat: Kacsó Hanga – Szabó Dániel duó (a Hagyományok Háza YouTube-csatornáján).
Mihó Attila és Barátai: Mihó Attila és felesége András Orsolya hosszú évek óta zenélnek együtt barátaikkal. A zenekar játékmódja, repertoárja kifejezetten régies, főképp erdélyi zenét játszanak. Tagok: Mihó Attila, András Orsolya, Görög András, Fekete Márton „Kispuma”, Tóth Máté.
Oldal: https://mihoattila.hu/
Zenei ajánlat: Útfélen című lemez.
3B Zenekar: a felsorolt zenekarok közül talán a legfiatalabb a húszas éveik legelején járó 3B Zenekar, melynek tagjai az ország különböző részeiről érkeztek, és a Zeneakadémián kezdtek együtt zenélni. A tagok: Biszak Bence, Erőss Barnabás és Bernáth Ádám.
Facebook: https://www.facebook.com/profile.php?id=61578633501246
Vizeli Bálint: Vizeli Bálint tánckísérő és koncertező népzenészként is működik, változatos repertoárral rendelkezik. Zenésztársai: Annus Réka, Blumenschein Alinka, Tímár Márton, Tímár András, Egervári Mátyás, Vizeli Máté.
Oldal: https://www.vizelibalint.hu/
Zenei ajánlat: Ahogy tudok című lemez.
Van néhány olyan fiatal prímás egyéniség, akik változó formációkkal játszanak, de fontos alakjai a generáció vonós zenéjének. Ilyen Kovács Márton, aki számos zenekarban játszik, kifejezetten autentikus, főképp erdélyi népzenét, Kiss B Ádám, aki színházi zenészként is dolgozik. Emellett meg kell említeni Danhauser Pált, Kónya Elődöt és Szilágyi Mártont, akik szintén kifejezetten régies játékmóddal játszanak főképp közép-erdélyi és székely zenét.
Az eddigi zenekarokkal szemben, a most következő zenekarok zenéjét az újabb stílusú játékmód és a városi cigányzene eszköztárának használata jellemzi. Tánckíséret, táncházak és koncertek is fűződnek e zenekarokhoz. Hangzásuk kifejezetten összeérlelt, repertoárjuk főképp kismagyarországi zenén alapszik, de játszanak erdélyi dalokat is.
Pálházi Bence Bandája: régóta a budapesti folkélet alapvető zenekarai közé tartozik. Tagjai: Pálházi Bence, Böröcz Ákos, Lakatos Dávid, Herédi Zsombor, Deák-Volom Dávid, Solymosi Vince.
Facebook: https://www.facebook.com/PalhaziBenceBandaja
Naszály Zenekar: A Naszály tagjai kamasz korukban alapították a zenekart, Azok a zenekarok, melyek ilyen fiatal zenészek alakítanak, sokáig együtt maradnak, összeforrnak zeneileg. Tagok: Horváth Balázs, Somogyi Eszter, Sulák Gergely, Czaier Péter, Gólya Márton.
Facebook: https://naszalyzenekar.com/
Zenei ajánlat: Lakodalmi menet című lemez
Tarsoly Zenekar, melynek tagjai: Bencze Mátyás, Böröcz Balázs, Zsikó Zsuzsanna, Hornich Tomas, Jobbágy Bence, Margetán Máté, Blaskó Norbert.
Facebook: https://www.facebook.com/tarsolyband
Zagyva Banda, melynek tagjai: Boda Gellért, Boda Márton, Szabó András, Tóth Sebestyén. Vendégek: Fundák-Kaszai Lili, Kádár Ignác.
Oldal: http://zagyvaband.com/#link02
Bazseva Zenekar, melynek tagjai: Paár Julianna, Nyitrai Tamás, Bognár András, Papp Endre, Szabó Dániel.
Oldal: https://www.facebook.com/bazsevazenekar/?locale=hu_HU
Zenei ajánlat: Bekezdés című lemez.
Sárarany Zenekar, melynek tagjai: Radák Márton, Takács Rita, Sárközi-Linder Zsófia, Sárközi Áron, Dénes Ábel.
Oldal: https://sararany.hu/hu/
Mielőtt továbblépnénk a népzenefeldolgozásokat játszó zenekarok felé, fontos megemlítenünk a táncházas szubkultúrán belüli, pregnánsan elkülönülő moldvai szubkultúrát, zenekarokat. A moldvai táncház az egyik legközkedveltebb városi folkprogram, amely inkluzívabb, a táncokból, és e közösség hangulatából fakadóan is. Ide olyanok is járnak, akik nem a táncházmozgalom részei, nem járnak tánccsoportba, nem tanulnak zenét. E szubkultúra fiatal zenészei a mozgalom szabadlelkű különcei, öltözködésük, stílusuk, sőt talán értékrendjük is eltérhet a zenésztársadalom többi tagjától.
Pásztorhóra: Moldvai népzene, lendületes világzenés beütéssel. Tagok: Bergics András, Újházi Ádám, Szlama László, Egervári Mátyás, Okos Gergely.
Zenei ajánlat: Gőzmalom című lemez
Rézeleje Fanfárosok: akik balkáni és moldvai zenét játszanak, ötvöznek.
Zenei ajánlat: Beköszönő című lemez
Tindia: tagok: Apró Anna, Cseke Gyöngyvér, Szentimrey Panni, Szepesi Lilla, Takács Nagy Jázmin, Lakat Bálint.
Zenei ajánlat: Áradás című lemez
Kiváló fiatal moldvai zenekarok továbbá még a teljesség igénye nélkül a Borsa, a Gáska, vagy a Kövecses Víz.
b) Népzenefeldolgozás
A második nagy halmazt a népzenefeldolgozók csoportja jelenti, ahol a magyar zene keveredik egyéb műfajokkal, poppal, városi zenével, ugyanakkor a hangzás jellegzetesen magyaros, a szövegek és a dallamok főképp ebből a világból táplálkoznak.
Góbé: „Tértágító fusion folk a Kárpát-medencéből.” A Góbé az egyik olyan, régóta aktív zenekar, akik kitörtek a mozgalomból, zenéjüket a szélesebb közönség is fogyasztja. Tagjai: Várai Áron, Rigó Márton, Vizeli Máté, Egervéri Mátyás, Czupi Áron, Hegyi Zoltán.
Oldal: https://www.gobeband.com/#members
Zenei ajánlat: Élem című lemez.
Magyar Banda: A Magyar Banda az elmúlt évek legsikeresebb népzenefeldolgozást játszó zenekara. Autentikus zenéből építkeznek, elsősorban a szövegek és a dalok szerkezetének megváltoztatásával hoznak létre olyan zenét, melyre fogékony a közönség, egymás után jelennek meg slágereik, melyhez nagyon tud kapcsolódni a fiatalság táncházmozgalmon innen és túl. Tagjai: Ifj. Szerényi Béla, Szilágyi Márton, Fekete Márton „Kispuma”, Tóth Máté, Zimber Ferenc.
Facebook: https://www.facebook.com/magyarbandaofficial/?locale=hu_HU
Zenei ajánlat: Szeretsz-e még című dal.
Boyongó: „Ugyanúgy bolyongunk külön-külön az országban, világban, mint együtt a zenei stílusok között!” Fiatal, szabad zenekar, popos-népzenés fúziós zenei repertoárral.
Facebook: https://www.facebook.com/boyongozenekar
Zenei ajánlat: Csavargó című dal.
Nagy Csomor András és zenekara az alábbi önmeghatározás szerint játszik: „Olyan műfajt teremtünk, amely a magyar hangszeres kultúrában fogant, majd elindult világot látni!” Zenéjükben keveredik a népzene, a kávéházi cigányzene és a legkülönfélébb zenei impulzusok, dalaik egy része a világzenéhez áll közelebb.
Facebook: https://www.facebook.com/profile.php?id=100078323299858
Zenei ajánlat: Salsa de Kalotaszeg című dal.
c) Világzene
Utolsó kategóriaként a világzene következik. Valójában a kategorizálás, dobozolás sok finomságot elrejt, és bár átláthatóbbá teszi ezt az érdekes zenei hálózatot, elfedi a finom műfaji játékokat. Így akár az autentikus népzenét vagy feldolgozást játszó zenekarok is természetesen nyúlnak más népek zenéihez, csak kisebb mértékben, hangzásukat, stílusukat kevésbé határozza ez meg. A következő zenekarok azonban frekventáltan foglalkoznak más népek zenéjével, több nyelven énekelnek, zenélnek, és adott esetben ötvözik más népek zenéivel vagy más műfajokkal a magyar népzenét.
Fanfara Komplexa: A Fanfara Complexa 2002-ben alakult, főleg moldvai csángó, román és balkáni tánczenékre épülő, lendületes zenét játszik. Az együttes lemezein szerepelnek autentikus falusi dallamok és modern balkáni motívumok is. Tagok: Bede Péter, Sófalvi Kiss Csaba, Babcsán Bence, Salamon Soma, Réti Benedek, Róka Szabolcs, Benke Félix.
Facebook: https://www.facebook.com/p/Fanfara-Complexa-100066735672737/
Zene: Tánc alá című lemez
Söndörgő: délszláv népzenei hagyományokat dolgozza fel modern, világzenei kontextusban. Jellegzetes hangszerük a tambura, és fúvósokkal, harmonikával is színesítik hangzásukat. Zenéjükben a tradicionális dallamokat nem muzeális módon kezelik, hanem élő, dinamikus anyagként értelmezik újra, így váltak nemzetközi színtéren is elismert formációvá. Tagok: Eredics Áron, Eredics Benjámin, Eredics Dávid, Eredics Salamon, Dénes Ábel.
Facebook: https://www.facebook.com/sondorgo
Zene: Gyezz című lemez.
Katlan: A magyar és amerikai zenét játszó fiatal kolozsvári zenekar első lemeze Lenyomat címen jelent meg. Tagok: Dezső Attila, Szabó Bence, Miklósi Hunor, Vincze Balázs, Réman Gergő, Mohácsy Lőrinc Ágoston.
Facebook: https://www.facebook.com/profile.php?id=100092259720440
Zenei ajánlat: Lenyomat című lemez.
Ötödik évszak: „Az Ötödik Évszak zenekar újszerű megszólalását a dalszövegekben rejlő versek, a magyar és a francia nyelven való megszólalás, a nem közismert népzenei értékekből való merítkezés, a népzenei kultúra kreatív felfogása, valamint a kamarazenélés örömmuzsikája adja. Zenéjük nagy érzelmi választékot tár a hallgatóság elé. Lendületes, virtuóz, melankolikus, életigenlő hangulatok váltakoznak szerzeményeikben” – így szól a zenekar saját bemutatkozása.
Oldal: https://www.otodikevszakzenekar.hu/
Zenei ajánlat: Ne rejts el című lemez.
Tárkány Művek: Zenéjükben ötvöződik a balkáni és magyar tradicionális zene és a két háború közötti sanzonok világa. Tagok: Tárkány-Kovács Bálint, Fekete Borbála, Viszkeleti Júlia, Fekete Márton, Rónai Zsolt, Molnár Péter.
Facebook: https://www.facebook.com/tarkanymuvek
Zenei ajánlat: Arcomba Az Arcod Vésted című lemez.
Csángálló: Energikus magyar world music együttes, amely a moldvai és gyimesi csángó népzene hagyományait ötvözi modern, táncra hívó hangzással.
Facebook: https://www.facebook.com/csangallo
Zenei ajánlat: Fel az úton című lemez.
A világzenei szubkultúrán belül elkülönül egy pregnáns zenei műfaj, a leegyszerűsítetten „balkáninak” nevezett zene, amelyet sok magyar zenekar egészen kiválóan játszik. Ide tartoznak a román, délszláv, görög, örmény, török zenét játszó és fúziós zenekarok is. A zenekarok tagjai közt talán ebben a szubkultúrában a legnagyobb az átfedés, a zenészek akár 5-6 formációban is játszanak. A sok találkozás sok új ötletnek ad lehetőséget, és egyben nehezíti is a zenészek hétköznapjait, érdekérvényesítését. Ez a tendencia természetesen az autentikus népzenét játszó zenészek, zenekarok esetében is jelen van.
Times New Román: Ez az öttagú magyar formáció a román, szerb és magyar városi népzene hagyományait dolgozza fel friss hangszereléssel, zenéjükben a fúvós hangszerek dominálnak.
Facebook: https://www.facebook.com/profile.php?id=100069916780778
Zenei ajánlat: Jól élünk című lemez.
BashElán: 2022-ben alakult, fiatal, virtuóz muzsikusokból álló zenekar, amely a magyar népzenét balkáni ritmusokkal és erdélyi cigányzenei elemekkel ötvözi.
Facebook: https://www.facebook.com/elanzenekar
Zenei ajánlat: Agile című lemez.
Taraf de Akácfa: 2014-ben jött létre Budapesten, nemzetközi összetételű, szabad lelkű- és zenéjű zenekar, repertoárjuk az erdélyi, moldovai és román zenétől a balkáni csocsek- és bolgár dallamvilágig terjed.
Facebook: https://www.facebook.com/tarafdeakacfa
Zenei ajánlat: Trei Focuri címűlemez.
Amaro Duho: tradicionális cigányzenére építő világzenei formáció, legismertebb albuma a Zenei ajánlat: Sajnos nem vagyok senki című lemez.
Várkonyi Csibészek: Modern, fúziós zenét játszanak, melyben ott van a tradicionális cigányzene.
Facebook: https://www.facebook.com/Commonvibe
Zenei ajánlat: Hét völgy című dal, Lekapcsolom a villanyt című dal.
RitMusa: autentikus cigányzenét és fúziós zenét játszó vidám, lendületes zenekar.
Facebook: https://www.facebook.com/ritmusazenekar
Zenei ajánlat: Szívünk ritmusa című lemez.
Babra: Délszláv és balkáni tamburazene, némi városi beütéssel, kiforrott zeneiséggel. Tagok: Koller Dániel, Pozsonyi Dávid, Babcsán Bence, Réti Benedek, Varga Veronika.
Facebook: https://www.facebook.com/babraband
Balkan Pop Up: A Balkan Pop Up egy spontán örömzenélésekből születő háromtagú formáció, akik balkáni (például makedón, bolgár, szerb, bosnyák, román) dallamokat játszanak. Tagok: Gráf Vivien, Cselinacz Marko, Babcsán Bence.
Facebook: https://www.facebook.com/balkanpopup
Narun: Caspar Thorpe & Babcsán Bence duója, „zenei érdeklődésük középpontjában a balkáni népzene zene áll, amelynek hangzásvilága nagyban meghatározza közös szerzeményeiket.”
Facebook: https://www.facebook.com/profile.php?id=61576296724944
Zene: Armenian Medley című dal.
Görög zenét játszanak:
Meybahar: A Meybahar görög–magyar gyökerekkel rendelkező világzenei formáció, amely a görög szantúr és magyar hegedű találkozásán keresztül dolgozza fel a keleti és görög népzenei hagyományokat.
Espéria: Egy Budapesten működő együttes, akik görög rebetiko egyik leghitelesebb tolmácsai itthon. Tagok: Varga Veronika, Réti Benedek, Thorpe Gáspár, Nikolas Mantzourakis.
Pontos zenekar: „A Görög szigetek zenéje Budapestről” Tagok: Radis Afrodité, Bergics András, Egervári Mátyás, Buzás Attila, Bordás Zoltán.
Facebook: https://www.facebook.com/pontosband/
Zenei ajánlat: Ela na pame s’ ena meros.
Nasip Kismet: A zenekar 2019-ben alakult Budapesten, és az anatóliai török zenei hagyományokat etno-jazz, fusion és pszichedelikus folk stílusokkal ötvözi. Tagok: Arif Erdem Ocak, Derya Ocak, Mester Dániel, Szegő Dávid, Eged Márton, Smuk Tomi.
Facebook: https://www.facebook.com/nasipkismetband
Zenei ajánlat: Nasip Kismet című kislemez.
Szalay Fatima (1995) énekes, az amor fati együttes alapítója.