Tóth Sándor
Geopolitikai olvasókönyv – egy történész tollából
Néhány megjegyzés Borsi-Kálmán Béla Lendületben. Négy írás a geopolitika tárgyköréből című könyvéhez
„Ám a háború nem időtöltés csupán, nem puszta vágy a kockázat és a siker után, nem a szabad lelkesedés műve, hanem komoly eszköz a komoly cél szolgálatában.”
S valóban, a háború, a hadelmélet komoly dolog, nem kimondottan gyerekeknek való. Ezért is meglepő, hogy Carl von Clausewitz (1780–1831) fő művének agyonidézett gondolata („A háború a politika folytatása más eszközökkel”) visszaköszön az egyik általános iskolás magyar történelemkönyvben, az I. világháborút bemutató tananyagnál, ráadásul szerző és hivatkozás nélkül. Saját tapasztalat, hogy ebben a korban még ezt az egyszerűnek tűnő megfogalmazást sem nagyon értik a tanulók. Első látásra persze ugyanúgy furcsállhatjuk, hogyan került a neves német geográfus Friedrich Ratzel (1844–1904) fontos munkájának (Politische Geographie) borítóképe az egyik 10. osztályos román földrajztankönyvbe, hacsak nem arról van szó, hogy Romániában már a középiskolai oktatásban fontosnak tartják a klasszikus politikai földrajzi, geopolitikai látásmód/gondolkodásmód meghonosítását. Nem hiába, a románok geopolitikusoknak születtek – állították ezt a korabeli román geopolitikai, geotörténelmi folyóiratban.
A geopolitika fogalmának megalkotását a svéd Rudolf Kjellén(1864–1922) nevéhez kötjük, tartalmát úgy mint külföldön, hazánkban is többek, többször definiálták már. A meghatározások általában különböznek egymástól, és gyakran nemzeti sajátosságokat is visszatükröznek. Mindenesetre megállapítható, hogy olyan diszciplínáról van szó, amely a geográfia mellett több más tudományterület (történelem-, had-, politikatudomány stb.) módszereit foglalja magába.
A Lendületben is komoly témákat ölel fel, a címválasztás már önmagában is a geopolitika elméletben jól ismert dinamikus felfogásra, oknyomozó elemzői megközelítésre utal. A könyv a szerző négy, korábban már megjelent, de időtálló, ma is aktuális írását tartalmazza háborúkról, politikákról, országokról, népekről: geopolitikáról. Az elsőben olyan kérdéseket vet fel a francia geográfus Michel Foucher egyik, mintegy negyedszázada kiadott könyve nyomán, amelyek az európai geopolitikai problémákra manapság is jellemzőek. A második írás a francia, a német és az amerikai geopolitikai gondolkodást boncolgatja. A harmadik a román–magyar kapcsolatrendszert elemzi, míg a negyedik a napjainkban zajló orosz–ukrán háború egyes történelmi, geopolitikai összefüggéseit tárja fel.
Borsi-Kálmán Béla nem foglalkozik a geopolitika fogalmának elméleti kérdésével, de nincs rá szükség, mivel megteszi ezt Foucher, aki szerint a geopolitika a földrajztudomány kritikai ágazata, a területi konfliktusok és az ellentétes értelmezések tudománya. Ismertetett könyve megírásakor a francia tudós még optimista volt a belső határok nélküli Európa (Schengen) tekintetében, ám nem láthatta előre, hogyan fog majd alakulni a 2015-ben kicsúcsosodott és azóta is jelentős mértéket öltő tömeges illegális migráció, amely leblokkolta, megbénította a schengeni rendszert, miután több belső határon visszaállították a határellenőrzést. A migráció emellett belső geopolitikai kérdéseket (integráció) is felvet, és külső geopolitikai problémákat is generál, megosztva ezzel az Unió tagállamait, közel-keleti és afrikai országokkal való viszonyát stb.
Felettébb tanulságos a francia tudós álláspontja az Európa perifériáján levő országok (Ukrajna, Oroszország, Törökország) EU-integrációjáról, amellyel szerinte így megvalósulna a politikai Európa egysége a földrajzi Európával, és Borsi-Kálmán Béla szerint is kitüntetett figyelemnek kell öveznie e három országot, nehogy ellenérdekeltekké váljanak. Nos, napjanikban úgy tűnik, hogy Oroszország csatlakozása elméletileg sincs napirenden, Törökország csatlakozási tárgyalásai nem haladnak, viszont az orosz–ukrán háború közelebb tolhatja Ukrajnát a közösséghez. Emellett érdemes megemlíteni azt is, hogy ukránok milliói vándoroltak már ki az uniós országokba, ezzel mintegy 32 millióra csökkent az 1991-ben még 52 milliós ország lakossága. Ez a mértékű lakosságcsökkenés – a klasszikus iskola szerint – önmagában is geopolitikai tényező, mert jelentősen megváltoztatja a szomszédos országok egymásra hatását, nyomását.
Borsi-Kálmán Béla sorai felvetik azt a kérdést is, vajon képes-e az Európai Unió önálló és egységes európai geopolitikát felmutatni, mint ahogy negyedszázada Foucher is kissé türelmetlenül kérdezte: „Mikor fog végre az egyesült, megfelelő eszközökkel is rendelkező nemzetek akcióprogramja geopolitikai téren is közös cselekvésekhez vezetni?” A közös geo-, kül- és biztonságpolitika szükségességének igénye ma is felettébb releváns az Unióban, minthogy úgy látszik, a nagyobb kérdésekben (pl. migráció, orosz–ukrán háború, ukrán csatlakozás) egyelőre nehéz a közös álláspont kialakítása.
Foucher szerint az Európai Unión belül „a nemzeti érdek marad a nemzetállamok eljárásmódjának legfontosabb meghatározója”, ugyanakkor azt is megállapítja, az uniós tagság „a reménye a »belső nemzetek« – Skócia, spanyol Baszkföld, Katalónia, Galícia, Flandria stb. – politikai vezetőinek is, akik az európai szintű szerveződést eszköznek tekintik, hogy elismertessék igényeiket a nagyobb mértékű autonómiára, vagy a radikálisabbak számára, hogy elérjenek egy, az Unió által elismert önállóságot”. És ha a Székelyföld autonómia-törekvéseit is ideértjük, mindjárt beláthatjuk, miért van relevanciája könyvünk harmadik, a magyar–román viszony egyes aspektusait feltáró írásnak.
De előtte néhány szót a második tanulmányhoz, amelyben a szerző az EU-bővítés, valamint Izrael és az iraki háború kapcsán igen bonyolult kapcsolatrendszert vizsgál a francia, a német és az amerikai geopolitikai szempontokból kiindulva. A 2003-ban készült alapírás a szerző párizsi külszolgálata alatt íródott, de számos mai tanulságot hordoz, és betekintést enged korunk nagyhatalmi politizálásának közvetlen előzményeibe is.
Jóllehet napjaink fegyveres konfliktusait (orosz–ukrán háború, Gáza, labilis pakisztáni–indiai helyzet stb.) tekintve Borsi-Kálmán Béla jó érzékkel vette át a korábbi francia külügyminiszter (Dominique de Villepin) „világrendetlenség” eljövetelére vonatkozó kifejezését, katasztrófa-szcenáriói – szerencsére – mégsem következtek be. Abban viszont mindenképpen igaza volt/van a szerzőnek, hogy egy senki által nem prognosztizálható, köztes biztonsági helyzet állt elő.
Így történt ez a globális terrorizmus esetében is, mert úgy tűnik, az al-Kaida jelentette fenyegetés a múlté, ugyanis a vezető szerepét mára már átvette, legalábbis megkérdőjelezi az ISIL/DAESH terrorszervezet. Közismert, hogy az ISIL/DAESH nagy kiterjedésű iraki és szíriai területeket szerzett meg, és éveken keresztül bizonyos kormányzást („Iszlám Államot”) is meg tudott ott valósítani. Habár ezt az iszlamista államkezdeményt a nemzetközi koalíció sikeresen megsemmisítette, több kisebb dzsihadista fiókszervezet alakult meg a világ számos pontján, és napjainkban is harcolnak a helyi rendfenntartó erőkkel céljuk, az újabb „Kalifátus” létrehozása érdekében. Emellett sokkal alattomosabb az ISIL/DAESH online propagandája a nyugati értékrendet követő országok és a zsidóság ellen, amelynek következtében szinte bárhol, bármikor bekövetkezhetnek Európában (is) iszlamista jellegű támadások. Ezek az általában egyszerű eszközökkel (pl. késsel) végrehajtott merényletek ugyan nem érik el a 2001. szeptember 11-ei al-Kaida-támadás súlyosságát, mégis rendkívüli mértékben rontják az európai országok biztonságérzetét, főként a sok áldozatot elszenvedő Franciaországban és Németországban. És itt is szóba kell hozni a migrációs tényezőt, hiszen az elkövetők legtöbbször bevándorló hátterű személyek voltak.
A harmadik, magyar–román viszonnyal foglalkozó tanulmányban a szerző Németh László (1901–1975) író és Mikecs László (1917–1944) történész 1930-as évekbeli, Nagy-Romániában tett útirajzaik segítségével kalauzolja el az olvasót a két nép igen szövevényes kapcsolatrendszerében. Borsi-Kálmán Béla kimutatja, mindketten „arra a következtetésre jutottak, hogy a magyarság jövője a románokkal kialakított kapcsolatok jellegén, minőségén és távlatain nyugszik”. Meg is állapíthatjuk, hogy a két ország sok tekintetben ugyanazon az úton halad (pl. NATO- és EU-tagság), mindazonáltal – tekintettel például a román alkotmányban rögzített nemzetállami oszthatatlanságra – érzékelhetjük, hiú ábránd lenne azt állítani, hogy pusztán a kétoldalú kapcsolatainkon múlik Székelyföld autonómiája.
Németh nyelvtörténeti szempontból is rátapintott a román eredetelmélet kényes kérdéseire, mint ahogy teszi (tette) ezt szerzőnk, aki ezen kívül felteszi a kérdést a történelmi igazságról, majd a két nép közti történelmi megbékélés esélyét, illetve gátjait vizsgálja. Borsi-Kálmán Béla kifejti, hogy az eltérő jellegű alrégiókat egyesítő Románia „csodaszerű” megalakulása történeti szempontból akár mesterségesnek is tűnhet, de mára már nem kérdőjelezhető meg.
A szerző elemzése alapján azon is eltűnődik az olvasó, hogy a román és a magyar néplélek, nemzeti tudat közti különbségekből is számos tanulság levonható, mivel a geopolitikában a földrajzi jellemzők mellett figyelembe kell venni a humán tényezőket is. Így érdekességként egy ritkán idézett magyar szakértő, a két világháború közötti magyar geopolitikai iskola egyik markáns képviselője, Kalmár Gusztáv(1892–1949, római katolikus lelkész, bencés szerzetes, geográfus) gondolataira hívjuk fel a figyelmet: „Minden államban legfontosabb geopolitikai tényező a nép. […] Az államterület geopolitikai adottságai önmagukban holtak, passzívak és csak a népesség teszi őket cselekvő, dinamikus tényezőkké. Ismert dolog, hogy a népek nemcsak faji, nyelvi, vallási, művelődési szempontból különböznek egymástól, hanem jellemben is. A jellembeli tulajdonságok (munkaszeretet, józanság, bátorság, áldozatkészség, a műveltségre való hajlam stb.) sokkal nagyobb hatással vannak egy nép történeti sorsára, mint az államterület földrajzi viszonyai.”
A negyedik írás Gecse Géza nemrégiben megjelent, az orosz nagyhatalmi politika történetét elemző könyve recenziójaként született. Ebben a munkájában Gecse még nem foglalkozott a 2022. februárban kitörő orosz–ukrán háborúval, de rámutat arra, hogy a haderő milyen fontos eszköz (volt) az szovjet/orosz külpolitikai érdekek érvényesítésében. Borsi-Kálmán Béla ezt a napjainkban zajló háborút nemcsak a két ország közötti konfliktusként vizsgálja, hanem tágabb összefüggésbe helyezi, és minden bizonnyal jól látja, ez a háború a modern ukrán nemzettudat legtragikusabb mozzanata. A szerző ezen kívül helyesen utal neves geopolitikai szakértők, pl. George Friedman, Karl Haushofer (1869–1946) megállapításain keresztül arra, hogy az Amerikai Egyesült Államok ellenérdekelt egy német–orosz kiegyezésben.
Borsi-Kálmán Béla felhasználta Halford John Mackinder (1861–1947) híres elméletét a Szívföld (Heartland) birtoklásáról, ami alapján könnyen belátható, hogy Ukrajna NATO-tagsága orosz szemmel azért sem elképzelhető, mert Oroszoroszág Ukrajnát az orosz élettér vagy – Ratzel nyelvén szólva – Lebensraum részének tekinti. De ha a geopolitika-elmélet egy másik oldaláról nézzük a helyzetet, akkor Mackinder – a Fekete-tenger térségét is befoglaló módon – kiterjesztett Heartlandjének nagy része is az orosz érdekszférához tartozik. Így érthetőbbé válik, hogy Oroszország miért ellenzi Ukrajna nyugati integrációját, és sem a nyugati termőföld-vásárlásokat nem nézi jó szemmel Ukrajnában, sem pedig az Amerikai Egyesült Államok szoros katonai kapcsolatát Romániával. Utóbbi kapcsolat aggodalmat kelthet Romániában, attól tartva, hogy a régi-új amerikai elnök új külpolitikája következtében az Amerikai Egyesült Államok csökkentheti jelenlétét Európában., Egyelőre tehát kérdés, hogy meddig marad ez így, meddig marad az atlantizmus egyik bástyája Románia.
Ami a háború jelen állását illeti (2025. december eleje), Ukrajnának látszólag nincs más választása, mint stratégiai védelmet folytatni, és a külső segítségben (EU-, NATO-tagság?) reménykedni. Noha Clausewitz teljesen más körülmények között foglalta írásba a háborúról alkotott nézeteit, érdemes számba venni a porosz hadtudós következő megállapítását: „Bár a valóságban az erősebb fél kimerülése vagy inkább kifáradása már többször is békéhez vezetett, ez a háború gyakran felemás voltában gyökerezik, és filozófiai szempontból nem tekinthető a védelem általános és végső céljának. Nem marad más hátra, mint hogy a védelem a kivárás fogalmában – amely egyébként is eredeti jellegzetessége – találja meg a célját. Ez a fogalom tartalmazza a körülmények megváltozását, a helyzet javulását, ami ott, ahol belső eszközökkel, vagyis magával az ellenállással semmiképpen sem érhető el, csak kívülről várható. Ez a kívülről jövő javulás nem lehet más, mint a politikai viszonyok változása; a védő vagy új szövetségeket köt, vagy az ellene irányuló régi szövetségek felbomlanak. Ez tehát a védelem célja, ha nem gondolhat jelentős visszacsapásra.”
Összességében, Borsi-Kálmán Béla ismertetett új könyve minden, a geopolitikát ismerő, kedvelő szakértőnek hasznos olvasmány, mivel háborúkkal, konfliktusokkal, nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozik, sok esetben azok történelmi hátterét megvilágítva. A feldolgozott, különálló témák önmagukban is igen fajsúlyosak, egy kötetben való szerepeltetésük nemcsak a szerző kiváló – gyakorlati – geopolitikai érzékét és széles körű látásmódját jelzi, hanem azt a képességét is, ahogyan a tudományos kutatásai eredményeit ötvözi a – romániai és franciaországi – diplomáciai területen szerzett tapasztalataival. A különböző adottságokkal rendelkező országok viszonyrendszerének vizsgálata és feltárása többször elgondolkodtatja az olvasót, miként lehet és kell összefüggéseket keresni a politikacsinálás igen bonyolult hatásmechanizmusában, a problémafelvetések pedig alátámasztják, hogy a geopolitika művelésének a diszciplína megszületése óta eltelt több mint száz év múltán is van létjogosultsága.
Felhasznált irodalom
Andrei, Vlad: Romanians Fear Trump’s America Will Abandon Them. They’re Wrong. The Conservative. March 3, 2025. https://www.theconservative.online/romanians-fear-trumps-america-will-abandon-them-theyre-wrong
Bencsik Péter – Kövér Lajos – Horváth Levente Attila – Pelyach István: Történelem. A nemzetállamok korától a II. világháborúig. 7. osztály. Szeged, 2024, Mozaik Kiadó.
Borsi-Kálmán Béla: Elvetélt bizánci reneszánszból Nagy-Románia. Egy állameszme etnogenezise. Budapest, 2018, Magyar Szemle Könyvek.
Borsi-Kálmán Béla: Lendületben. Négy írás a geopolitika tárgyköréből. Budapest, 2025, L’Harmattan Könyvkiadó.
Brătianu, Gheorghe I.: Geopolitica, factor educativ şi naţional. Geopolitica şi Geoistoria, 1941/1, 13–17.
Carl von Clausewitz: A háborúról. Bp., 2013, Zrínyi Kiadó.
Cuvânt înainte. Geopolitica şi Geoistoria, 1941/1, 3–5.
Czech, Brian: Ukraine: Putin’s Lebensraum. Steady State Herald, February 25, 2022. https://steadystate.org/ukraine-putins-lebensraum/
European Commission: Temporary Reintroduction of Border Control. Temporary Reintroduction of Border Control – European Commission.
Europol honlapja: https://www.europol.europa.eu/publications-events/main-reports/tesat-report
Foucher, Michel: Európa – köztársaság. Történelmek és geográfiák között. Esszé. Budapest, 1999, Napvilág Kiadó.
Gecse Géza: Orosz nagyhatalmi politika 1905–2021. Budapest, 2022, Ludovika Egyetemi Kiadó.
Dr. Kalmár Gusztáv: Magyar geopolitika. Budapest, é. n., Stádium.
Kozma Klementina–Stepper Péter: Az atlantizmus bástyái: Lengyelország és Románia kapcsolatai az Amerikai Egyesült Államokkal a 2020-as években. Külügyi Szemle, 2023/4, 96–121. https://doi.org/10.47707/Kulugyi_Szemle.2023.4.7
Lubold, Gordon – De Luce, Dan – Kube, Courtney: Pentagon considering proposal to cut thousands of troops from Europe, officials say. April 8, 2025. NBC News. https://www.nbcnews.com/politics/national-security/pentagon-considering-proposal-cut-thousands-troops-europe-officials-sa-rcna199603
Mackinder, Halford John: Democratic Ideals and Reality: A Study in the Politics of Reconstruction. New York, 1919, Henry Holt and Company (Primary Source Edition).
Nagy Miklós Mihály: A klasszikus geopolitikáról. Geopolitikai Szemle, 2019/1, 149–164. https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/geopolitikai-szemle/article/view/32087/31585
Neguţ, Silviu – Ielenicz, Mihai – Apostol, Gabriela: Geografie. Manual pentru clasa a X-a. Bucureşti, 2011, Humanitas.
The Oakland Institute: War and Theft: The Takeover of Ukraine’s Agricultural Land. 21 Feb 2023. https://reliefweb.int/report/ukraine/war-and-theft-takeover-ukraines-agricultural-land
Rónai András: Középkeleteurópa politikai határaira gyakorolt népnyomás mértéke. Földrajzi Közlemények, 1933/7-8, 252–260.
Smith, Neil: American Empire. Roosevelt’s Geographer and the Prelude to Globalization. Los Angeles, London, 2003, University of California Press, Berkeley.
Szilágyi István: A geopolitika elmélete. Budapest, 2018, Pallas Athéné Könyvkiadó.
Ukrajna lakossága 32 millióra csökkent az elvándorlás és a háború miatt. Felvidék.Ma, 2025. február 12. https://felvidek.ma/2025/02/12/ukrajna-lakossaga-32-milliora-csokkent-az-elvandorlas-es-a-haboru-miatt/
United Nations Security Council: Twentieth report of the Secretary-General on the threat posed by ISIL (Da’esh) to international peace and security and the range of United Nations efforts in support of Member States in countering the threat. 31 January 2025. https://digitallibrary.un.org/record/4075119?v=pdf
Tóth Sándor (1969) biztonság- és védelempolitikai szakértő.