Nemrég jelent meg Kóródi Máté könyve: Adattár a Magyar Nemzeti Hadsereg tiszti különítményes csoportjai és más fegyveres szervek által elkövetett gyilkosságokról
Így nevezte a keresztények legnagyobb ünnepét Illyés István.
Kiinduló tézisem szerint a bölcsészet- és társadalomtudományoknak kitüntetett szerepük van...
Nagy Gábor: Piros Lada
Berta Zsolt: Háború se béke
Árkossy István: Mozgóképek avagy szekvenciák
A Bethlen Gábor Alapítvány 2020. évi díjazottjai
A Hitel márciusi lapjában Árkossy István munkái láthatók.
Tevelÿ Arató György: Bizantinizmus
Mózsi Ferenc: A tét az emberi nem emberhez méltó jövője
Falusi Márton: Platón állama és a mi bizantinizmusunk)
Kovács István: Az orosz diplomácia és a lengyel–litván állam első felosztása
A barbárok uralmát mindig követi Bizánc uralma. (Márai)
„A legnagyobb magyar” jelzőt Széchenyi István grófnak politikai ellenfele, Kossuth Lajos adta. Egyességre persze a Batthyány-kormány tagjaiként sem jutottak.
A történelemről alkotott vélemény nem ugyanaz, mint a történelem.
Akit érdekel a 19–20. századi magyar–román kapcsolatok története vagy a magyar labdarúgás múltja, biztosan találkozik Borsi-Kálmán Béla könyveivel, minthogy alapműveknek minősülnek ezekben a témákban.
Tevelÿ Arató György Bizantinizmus Szerkesztői fölhívás a Hitel 2021. februári tematikus lapszáma elé A hatalomnak természete szerint való, hogy közelében virágzik a hízelgés, megalázkodás, szolgalelkűség és csúszás-mászás pragmatizmusa. Az értelmiség szereti éles tolla hegyére tűzni ezt a jelenséget, az értelmiséget pedig még