Az első idézet Az elsodort faluból való: Farkas Miklós fordul így barátjához, az első világháború frontján sérülést szenvedett Böjthe Jánoshoz annak betegágyánál. A szimbólumok használata tulajdonképp egyidős az emberiséggel: a tapasztalt világ jeleken keresztüli felidézését, értelmezését szolgálják.
Marno küldött három verset. Ma jó volt bent lenni, nem voltam ideges. Bejött Darvasi Laci is. Nagyon kedves, csak egy kicsit nagyra tartja magát. Ő most az ügyeletes kedvenc, és ez látszik is rajta...
Történt egyszer Szabadkán, e szecessziós városban, egy fölöttébb különös eset egy nyáreleji vasárnap délután, a húszas évek közepén. Az egyik városszéli futballpályán, amely libalegelőre inkább hasonlított, mint sporttelepre, sorsdöntő meccsét vívta az állami támogatású Vasút FK...
A szőlőfürtről
A múlt idők mohájáról
Rákosmezei elégia
Séta egyirányú arcomon
Keresztelő
Apám kit főbe lőttek akkor
„Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér?” – a Tokaji Írótábor ötvenedik születésnapján akár ünneprontásnak is hathat a kölcsönzött kérdés, holott azokkal a személyes emlékekkel együtt bukkant a felszínre, amelyek még abból az időből valók, amikor az írók hol itt, hol ott
Tájkép holnapután
Drea
A kocsma
A Nádas Péter munkáit régóta jól ismerő, széles nagyközönség és szakma körében...
Egy isteni színjáték
Első foszlány. Pócsmegyer,
huszonkettő május hét,
szombat. Hol volt, hol nem
volt, volt egyszer egy an-
gyal. Ez az angyalka kissé
ügyetlen angyalka volt
az ügyes angyalkák között,
egyik reggel például olyan
álmos volt, hogy megcsú-
szott a szárnya a szappa-
non, az ügyetlen angyalka
így ügyesen kizuhant a
mennyországból...
