Az első idézet Az elsodort faluból való: Farkas Miklós fordul így barátjához, az első világháború frontján sérülést szenvedett Böjthe Jánoshoz annak betegágyánál. A szimbólumok használata tulajdonképp egyidős az emberiséggel: a tapasztalt világ jeleken keresztüli felidézését, értelmezését szolgálják.
Ernst Jünger 1930-ban tette közzé Die totale Mobilmachung című, emblematikussá vált tanulmányát.[1] A szöveget az 1980-ban keletkezett utóiratával együtt, kísérőtanulmánnyal, jegyzetekkel és bibliográfiával ellátva a jelen sorok szerzője adta közre 1996-ban...
Kistigrincs belépett a kocsmába…
Mintha megindult volna egy hegyoldal. A férfiak legszívesebben bebújtak volna az asztal alá, hogy annak lapja óvja őket a természeti csapástól, de már annyira kikészültek este kilencre, hogy sóbálvánnyá meredve nézték Kistigrincs antréját. A tépett posztójú biliárdasztalon megálltak a
Álom teliholddal
Gyereknek a költők
Egyetlen hang
Kitáncoltunk az ifjúságból
Azt mondod, ha megváltoztak az érzéseim, már nem szeretem a párom, akkor ez azt jelenti, sohasem szerettem? Ez nem igaz. Meghamisítása a valóságnak. Különben sem...
„Északi ember vagyok”, ébredek nyárdélutáni álmomból, valahol a kontinens közepén, ezzel a verscímmel ocsúdok egy olyan szendergésből...
Az ultranacionalista, kommunista, román párthatalom évtizedek óta nemcsak azon mesterkedik, hogy Erdélyben a magyar, illetve a zömében magyar városok magyar jellegét megszüntesse, hanem a temetőinkre is rávetették a szemüket...
Angolpark
Sűrű
Hétköznapi vers
Etetnék
A halász és a fiúgyermek
Néhány gondolat Gecse Géza: Orosz nagyhatalmi politika, 1905–2021 című könyve olvasása közben
1945 őszén egy rémült kisfiú lépett be a nagykanizsai piarista gimnázium első osztályába. Leendő osztálytársai már otthonosak voltak a könnyen áttekinthető rendben, kiismerték magukat az épületekben, találkoztak tanáraikkal...
