Bodó Barna

Alázattal és becsülettel

Venczel József az 1921-es erdélyi román földreformról
(2. rész)

A román agrárreformok

A román államépítés minden fontos szakaszában egy-egy földreformot is elfogadtak. Az elsőt A. I. Cuza fejedelem idején, 1864-ben, miután 1863-ban a román egyháztól jelentős földtulajdont vettek el. A világháborút követően nem egy, hanem több földreformtörvényt fogadott el a bukaresti parlament: a Besszarábiára vonatkozó törvényt 1920. március 13-án, az Ókirályság területére vonatkozót 1921. július 17-én, a frissen megszerzett nyugati területekre (Erdély, Bánság, Partium, Máramaros) vonatkozót pedig 1921. július 30-án. Az 1945-ös földreform a kor szellemét követte, román érdekek szerint, és ezzel kapcsolatosan is felmerül a kérdés, hogy a jogszabály elsősorban gazdaságpolitikai vagy kisebbségpolitikai célokat követett-e? (Vincze 1996.) Az a tény, hogy az egyes országrészek földreformját külön törvényekkel szabályozták, nemcsak azzal magyarázható, hogy az egyes régiókban a természeti viszonyok eltérőek, illetve léteztek birtokmegoszlási különbségek is, hanem – talán: elsődlegesen – azzal, hogy eltérőek voltak a földreform-törvények nemzetpolitikai célkitűzései. Már akkor sokan vitatták a román kormányzati propaganda állítását, tételesen azt, hogy a földreform Erdélyben megszüntette a magyar feudalizmust, és helyébe virágzó demokrácia alapját vetette meg.

…