Kocsis Klára

Az ezredes naplója

	A kék ezredes a jövőt kutatja
mint akit feltettek a polcra
pókszálon rezeg a múlt
micsoda inga ez itt
egyszer ide de sohase oda
mint akit feltettek a polcra
aztán ottfeledtek
holta után is
gyarmati jövőnket tervezi


	A kék ezredes nyulászik
nem telek lábába zavart ütött-vert paraszt
inkább Dózsa-húson hízott csámcsogva tüzeskedő
valódi uralom ez itt igazán úr az úr
kiballag a kert végébe a nyúlketrecig
beles a rácson kíváncsian fürkész
szépen gyarapodik-e a nép
gyűjti selymes csincsillák
szomorúszürke gyarmati alattvalók könnyeit
márványmedencéje csordultig telik
átcsap a peremen a bánat sós leve
testvéreim átvágott hangszalagú nyulak
a nagy nemzeti boncasztalon
néma sírástok hömpölyög sárosan
viszi a tavaszi áradás temérdek könnyetek
a bölcs számonkérő bíra-óceánig


	A kék ezredes keresztel
hétmennydörgésű mennykőlovon vágtat
héthengeres tankon behajt kofák közé
dőlnek almahalmok káposzta karaláb
kettéhasított koponyaként szerterepül
kardlappal kereszteli népét a katona
rezgő rezedák tündér tearózsaák félve
hajolnak acélláb rajtuk tapos
virágom nemzetem irgalmatlan időben
földhöz lapulj keresztet félve most


	A kék ezredes tanít
(ebben a high schoolban mindegyik eminent pupil talpnyaló)
(ne feledd Tróját is bevette egyetlen firnyákos faló)
(ha élni akarsz szépen kérlek légy gyarmati alattvaló)
(az iskolamester én vagyok te pedig second hand tahó)


	A kék ezredes virágot küld
		egy búcsúzó diplomatára
kígyóháj büdös beléndek közéje békalencse
csillapíthatatlan hatalmi vágyadat jelentse
kancsóka csókja hozzád illően szopós húsevő
rózsaszín tütüben tetszelgő tábornok-mímelő
bogáncsboglya gabalyodj kazalszám vérezz fecskefű
csokor csúcsán csattanj maszlag búcsút cincogjon hegedű
tanuld a leckét közép-európai kis vörös
más dallamra táncol a Potomac másra a Körös

Kocsis Klára (1950) költő. Legutóbbi verseskötete: Kóbor bolygó (2020).