Gál István irodalomtörténész a Pásztortűz 1939. szeptemberi számában közzétett esszéjében – Paget, Erdély angol honpolgára – emlékezett arra, hogy címbeli hősének száz évvel azelőtt jelent meg Hungary and Transylvania, with Remarks in their Conditions, Social, Political, and Economical (Magyarország és Erdély leírása,
1920. június 4. A trianoni békediktátum aláírásának napja. Délután 4 óra. Országszerte megkondulnak a harangok...
Amikor kicsi voltam, imádtam a sült tököt. Nagymama hozta haza a piacról, biciklit tolt, annak a kormányára volt felakasztva a szatyor vagy a kosár, amiben a tök himbálózott. Máskülönben nem bírta volna a lába, amely visszeres és tyúkszemes is volt. Ez utóbbiakat
Vásáros, barna cipő
Kosárfonás
Kovácsműhely
Egy cím nélküli fénykép alá
Nagybeteg rigó
Feljegyzés egy taktikai útmutatóhoz
Lemeztelenített, elnémított kövek
Nagyzoli
Úgysem az
Forradalmi és nemzeti hagyomány
A kiegyezés után megbicsaklott a történelmünk, majd a későbbiek során az ezen időszakról való gondolkodásunk is....
A kék szalonból a zöldbe vezettek át minket, ahol megtudtuk, hogy a déli, balkáni gyökerekkel rendelkező kereskedőcsalád hogyan vált városunk jeles jogászelitjévé.
– Azt mutassa már meg, ahol a disznót vágták! – szólt közbe az undok kisöreg, aki sehogy sem illet a társaságunkba,
Annyira nem létezett Erdély, hogy a nyolcvanas években, amikor amúgy is elvettek a vámosok a hozzánk látogató magyarországiaktól...
Halott költők babérfája
In memoriam…!
Házépítés (I.)
Gaudi angyala
Nagyon lírai vers
