Gál István irodalomtörténész a Pásztortűz 1939. szeptemberi számában közzétett esszéjében – Paget, Erdély angol honpolgára – emlékezett arra, hogy címbeli hősének száz évvel azelőtt jelent meg Hungary and Transylvania, with Remarks in their Conditions, Social, Political, and Economical (Magyarország és Erdély leírása,
„Azzal vádolnak némelyek, hogy én el vagyok fogulva a költők ellen. Ez udvarias kifejezése annak, hogy magamon kívül senkit sem akarok költőnek ismerni…”
Ha nem látják az idegenek
Havak jönnek Délről
A halott ember háza
Krúdy Gyula a legendában – melyet ő maga teremtett és a rajongói szilárdítottak meg – bonvivánként, kávéházak, kabarék, elegáns éttermek, hitvány söntések, vidéki fogadók és fővárosi irodalmi szalonok, lóversenyek, játékbarlangok és bordélyházak törzsvendégeként élt.
Számos vonatkozását nagyraértékelem mind Ayn Rand (1905–1982) munkásságának, mind az ő gondolkodói-bölcseleti esszenciáját adó Veszett világ (Atlas Shrugged, 2018, [1957]) című könyvének.
Gárdonyi
Ajtókeret
Szemek
A szovjetek, ahogy elérték a kiskun Akasztót, máris továbbvonultak. A front északon és délen kijutott a Dunáig, de a megszállók egy zászlóalja a településen maradt.
A nővérem autójával érkeztem. Az úton végig a The Cure 2011-es Bestial Live című koncertalbumát hallgattam. Péntek volt. Friday I’m in love. Az elfeledett falu kezdetét ezúttal sem jelezte semmi.
„AKASZD FEL!…” – még köszönni se volt időm a hökkenetes szólításra, amikor beléptem a Népszabadság kulturális rovatának titkárságára.
Winternacht
Hajnali pályaudvar
Egy favellára
Nagyapa a háborúból erősen megváltozott világlátással tért haza. Akkor már tudván tudta, hogy nem ezrek, hanem tízmilliók fizettek életükkel, végtagjaikkal, szemük világával a hercegi pár haláláért, köztük három fia. És az újságoké helyett a saját szemét is megjáratta a háborúban.