Gál István irodalomtörténész a Pásztortűz 1939. szeptemberi számában közzétett esszéjében – Paget, Erdély angol honpolgára – emlékezett arra, hogy címbeli hősének száz évvel azelőtt jelent meg Hungary and Transylvania, with Remarks in their Conditions, Social, Political, and Economical (Magyarország és Erdély leírása,
Már soha senki: két időhatározóból és egy általános alanyból álló hiányos mondat keresi állítmányát művek címétől nem szokatlan módon, ami viszont figyelemfelkeltő, az a komor jelentést sejtető kétszeres (ha nem háromszoros) negáció...
Szükségünk van itt röpke visszatekintésre. Az öregember nem talált részletes adatokat...
Split
Húr
Valaki kopog az ablakon, de olyan halkan, hogy azt csak egy álmatlan éjszakán lehet meghallani. Az az ember azonban, akinek szemére nem jön álom, úgy érzi, mintha ez a kopogás verte volna föl, és most nem tud ismét elaludni...
Az 1943-as év egyik borongós őszi napján Karl Ristikivi észt író dezertált a hazáját megszálló Wehrmachtból, és átszökött Finnországba. Ő volt az első fecske, aki megnyitotta az észt történelem lapjain csak Nagy Menekülésnek nevezett emigránsáradatot, mely a szovjet csapatok beözönlésének hírére 1944
Beszélgetés a 95 éves Szeberényi Zoltán irodalomtörténésszel...
Tintásüveg
Béke
Kontrasztok
Nocturne
Utolsó szó
„Távolban egy fehér vitorla / Tenger kék ködén átragyog. / Miért indult messzi országokba? / És otthonában mit hagyott?”
Mi mással kezdhetnénk ennek a könyvnek az ismertetését, mint a szerző ama megállapításával, hogy „hiánypótló, képzőművészeti ismereteket időben és térben összegző, de változó műfaji területeket integráló kötetet tart kezében az olvasó”...
A pusztító csapások, sorstragédiák többnyire kilátástalan helyzetet teremtenek...