Gál István irodalomtörténész a Pásztortűz 1939. szeptemberi számában közzétett esszéjében – Paget, Erdély angol honpolgára – emlékezett arra, hogy címbeli hősének száz évvel azelőtt jelent meg Hungary and Transylvania, with Remarks in their Conditions, Social, Political, and Economical (Magyarország és Erdély leírása,
Petőfit 1849. július 31-én a segesvári csatában látták utoljára. Bár halálára vonatkozóan...
A felső-magyarországi evangélikus reformációtörténeti kutatásaim során szembesültem vele, hogy a Szent Római Birodalomban 1546/47-ben zajló schmalkaldeni háború kimenetele a hazai történésekre is hatással volt...
Ha fölszáll, mindig nő
Pillanat, fekvő kutyával
Pillanat, fekvő madárral
A Homért és Ossziánt megidéző Petőfi 1847 nyarán született versében...
Nyolcvan évvel ezelőtt, 1943. augusztus 25-én tartotta meg Németh László nagy figyelmet keltő előadását a hatnapos balatonszárszói tanácskozáson, amelyet a Magyar Élet folyóirat és a Püski Kiadó rendezett...
Megszületett és megjelent egy hiteles könyv a moldvai magyarokról, amit olyan teológiai végzettségű, néprajztudományból doktorált kutató készített, aki közülük valóként látta meg a napvilágot, szülőfalujában töltötte gyermekkora legfogékonyabb éveit, és nemhogy megtagadta volna – mint sokan – gyökereit, de személyes elkötelezettségének minden
„A szerelem valami pozitív, valami erős, valami olyannyira valóságos dolog..."
Valentinus napi strófák
Csobánci képeslap
Ádventi önarckép
A Kolozsváron élő Szilágyi István elsősorban prózaíróként ismert. Jeles irodalomtörténészeket idézve: olyan „remekmű” szerzőjeként, mint a Kő hull apadó kútba s olyan, Ady és Zrínyi „magyar sorsköltészetéhez” hasonló...
Az én anyám Pinkula Teréz Hőgyészen született. Nagyapám, Pinkula János az ottani Apponyinak1 volt a kertésze, nem is nagyon tudott magyarul. Alig értettük meg egymást. Azt nem tudom, honnan és mikor kerültek őseim Hőgyészre,2 de azt tudom, hogyan kerültek onnan Pálfára...
