Gál István irodalomtörténész a Pásztortűz 1939. szeptemberi számában közzétett esszéjében – Paget, Erdély angol honpolgára – emlékezett arra, hogy címbeli hősének száz évvel azelőtt jelent meg Hungary and Transylvania, with Remarks in their Conditions, Social, Political, and Economical (Magyarország és Erdély leírása,
Depresszió. Dobai szinte szó szerint megírta a depressziós versemet (A macska) a Holmiban...
Borcsa Imola Kézdivásárhelyen született 1990-ben, ahol máig dolgozik gyógyszerészként, ha helyesek az ismereteim. Debütáló kötete 2019-ben jelent meg a Napkút Kiadó gondozásában, a következő években folyóiratokban publikált, és jelenleg is egy regényen dolgozik a háttérben.
Szabálytalan recenzió Pelle János Vérvád, hisztéria, népítélet. „Zsidókérdés” Magyarországon 1945-ben és 1946-ban* című könyvéről
Megszidott az óvó néni, hogy túl élénk a fantáziám, minek ijesztgetem a többieket...
SZABAD NÉP, 1945. IV. 4.: „Újpesten született 1910-ben. Színművész és rendező. Érettségi után a színiakadémiára került, majd Párizsba ment. Ott ismerkedett meg a munkásmozgalommal...
A Fejér vármegyei Gyúró községben az 1940-es évek elejéig élt a pünkösdhétfői zöldághordás szokása, amit 1951 pünkösdjén: „a Magyar Néprajzi Társaság keskenyfilmre vétetett a Néprajzi Intézet és a Néprajzi Múzeum dolgozóiból alakult munkaközösség révén”...
Irgalmatlan az ég, gondolom dühöngve, mert eszembe jutott a Gestapo börtön falába bekapart ima...
Pásztortáska
Szöcske
Köd
Noha tudjuk, hogy a költészet nem versenypálya, mégis gyakorta megfogalmazódó kérdés, ki a 20. század legnagyobb magyar költője. A többnyire reflex-szerű válasz mind a beavatott irodalmároktól, mind „az utca emberétől” – József Attila...
Ilyen regényféléből sincs sok. Akik elolvasták a 2020. augusztusi számban közölt 1. részletét, azok is joggal felejtették el. Petike, ezentúl, bár máig nem minden rokon számára már Peti, majd Péter, 1941-ben született a tőlünk északkeletre található Szászligeten, amely csaknem egy évezred után
