Varga Csaba

Immár nemcsak személyes és társadalmi létünkben, de korunk állami és jogi szervezésében is egyre inkább olyan hívószavak kerülnek előtérbe, gyakran önállósuló életet kezdve, amelyek mintha valamiféle valláspótlék szerepben evilági létünk végső értelmét mutatnák nekünk. Ilyenként jelenik meg egyebek közt a jogállam, a

Zétényi Zsolt

Az alkotmánybíróság eredeti formájában 1989-ben létrehozásakor...

Gy. Szabó András

Íróink, közgondolkodóink már-már közhellyé koptatott tétele, mely szerint...

Tóth Erzsébet

Marno küldött három verset. Ma jó volt bent lenni, nem voltam ideges. Bejött Darvasi Laci is. Nagyon kedves, csak egy kicsit nagyra tartja magát. Ő most az ügyeletes kedvenc, és ez látszik is rajta...

Balogh István

Történt egyszer Szabadkán, e szecessziós városban, egy fölöttébb különös eset egy nyáreleji vasárnap délután, a húszas évek közepén. Az egyik városszéli futballpályán, amely libalegelőre inkább hasonlított, mint sporttelepre, sorsdöntő meccsét vívta az állami támogatású Vasút FK...

Acsai Roland

A szőlőfürtről
A múlt idők mohájáról
Rákosmezei elégia

Márkus Béla

„Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér?” – a Tokaji Írótábor ötvenedik születésnapján akár ünneprontásnak is hathat a kölcsönzött kérdés, holott azokkal a személyes emlékekkel együtt bukkant a felszínre, amelyek még abból az időből valók, amikor az írók hol itt, hol ott