Gál István irodalomtörténész a Pásztortűz 1939. szeptemberi számában közzétett esszéjében – Paget, Erdély angol honpolgára – emlékezett arra, hogy címbeli hősének száz évvel azelőtt jelent meg Hungary and Transylvania, with Remarks in their Conditions, Social, Political, and Economical (Magyarország és Erdély leírása,
Erzsébet királyné, I. Ferenc József osztrák császár és magyar király felesége sokat utazo
Szeptemberi dinnye
Bűnbak
„Minek ez a furcsa, zavaros és rövid átmenet nemlét és nemlét között? Minek a szenvedés, az öröm, a vágy, a remény, a jóság, a szépség és a szeretet? Minek minden, ha semmivé lesz? Miért fáj az eliramlott vagy elrontott élet? A magunké,
Az 1945 után Magyarországon lezajló politikai és gazdasági folyamatokkal, a koalíciós kormányzás, az „irányított demokrácia” felszámolásával...
Satori
Egy kék jádekő
„A szobrászat káoszteremtés a rendben és rendteremtés a káoszban. A szobrászat programozott kudarc, mert mindig van nézet, ami jobb is lehetne. A szobrászat folyamatos szerelem, érzelmi, érzéki viszony az anyagokkal. A szobrászat a változás kifaragása az időből, végtelenített végesség."
Az első idézet Az elsodort faluból való: Farkas Miklós fordul így barátjához, az első világháború frontján sérülést szenvedett Böjthe Jánoshoz annak betegágyánál. A szimbólumok használata tulajdonképp egyidős az emberiséggel: a tapasztalt világ jeleken keresztüli felidézését, értelmezését szolgálják.
Latin-Amerika és Magyarország – látszólag kevés közös van bennük. Még földrajzilag is eltérő fogalmak, hiszen egyik egy önmagában véve etnikailag összetett kulturális régió...
Láthatóan messziről kell indítanom. Remélem az olvasó tud követni, és nem találja felvetéseimet érthetetlennek? A valós világ megismerhető-e?
A magyar írók ama 7. közgyűlése 1986 novemberében zajlott. Negyvennégy esztendeje már. Akkori naplómban feljegyzéseket találtam róla. Azt reméltem akkor, hogy a forradalom elbukása, a megtorlások, az akasztások után – Déry Tibort és más írókat is karcerbe zártak...
