Gál István irodalomtörténész a Pásztortűz 1939. szeptemberi számában közzétett esszéjében – Paget, Erdély angol honpolgára – emlékezett arra, hogy címbeli hősének száz évvel azelőtt jelent meg Hungary and Transylvania, with Remarks in their Conditions, Social, Political, and Economical (Magyarország és Erdély leírása,
Amikor K. korán reggel hazaérkezett, és kocsijával ráhajtott a rövid, befagyott kapubejáróra, megpillantotta a madarat.
Nehéz volna bekeríteni, körülhatárolni Tóth László eddigi életművét. Költő: elsőrendűen és mindenképpen – megfellebbezhetetlenül. S aztán még mi minden…, mi minden keltette fel érdeklődését hetven éve alatt…
1963. NOVEMBER 25. hétfő. Premier-hiányos nap. A vidéki színházak java szabadnapos, a fővárosban pedig vékony a repertoár. Az Erkel Színház Lajta Lajos-estet hirdet, a Nemzeti a Macbethet, a Madách a Simon Machard látomásait (Brecht), a Víg a Hátsó ajtót...
Mostantól abban a hazugságban kell élnem, hogy meghaltál. Téged a világ halottnak tekint, és a holtak közt tart számom.
Folyton elölről
Modern ecloga
szavak Bábelben
Illyés életművében Petőfi neve sokszor előfordul. Jellemzően a 30-as évek tanulmányaiban, esszéiben, publicisztikájában hivatkozik rá, amikor Petőfi a „nép” poétikai reprezentációjáért és a politikai emancipációjáért folytatott küzdelem példáját jelentette nemcsak számára, hanem a népi mozgalom más képviselőinek is.
Azon a szikrázó őszi délutánon Wheeler százados ráébredt, hogy el tud tévedni a saját városában, és arra is, hogy egy ilyen útvesztés micsoda következményekkel járhat.
„Azzal vádolnak némelyek, hogy én el vagyok fogulva a költők ellen. Ez udvarias kifejezése annak, hogy magamon kívül senkit sem akarok költőnek ismerni…”
Ha nem látják az idegenek
Havak jönnek Délről
A halott ember háza
Krúdy Gyula a legendában – melyet ő maga teremtett és a rajongói szilárdítottak meg – bonvivánként, kávéházak, kabarék, elegáns éttermek, hitvány söntések, vidéki fogadók és fővárosi irodalmi szalonok, lóversenyek, játékbarlangok és bordélyházak törzsvendégeként élt.
