Illyés Mária

Az 1938. augusztus 18-ai beszélgetés, A Régence teraszán természetesen fiktív...

Kiss Gy. Csaba

Akkor hal meg az ember, amikor már nem emlékeznek reá – olvasom Stjepan Pavić boszniai szerzetes barátom könyvének bevezetőjében, ahol egykori tanárainak emlékét idézi föl...

Gy. Szabó András

Azon a novemberi napon nem esett sem a hó, sem az eső, holott már napok óta erről szóltak az időjárás-jelentések. Az átlagosnál valamivel hűvösebb volt a kora reggel, amikor Somfai János kilépett háza kapuján. Az éles levegő, a sötétség megborzongatta, de csak

Pelle János

Molnár az első világháború után sikeres, ünnepelt színpadi szerző volt Pesten és a nagyvilágban...

Petrik Béla

Kiss Gy. Csabával gimnazistaként a nyolcvanas évek legelején találkozhattam először...

Ágh István

A futás | Drága kép | Innen az Omegán | Farkasréti griff | Megőrzött ruhatár | Szánalmas

Vlagyimir Weidle

Tehát nem a pusztaságban vagyunk. Él közöttünk ugyanis (ott, ahol, mi nem élnénk) egy igazi nagy orosz író. Rájöttünk erre korábban is, most azonban, hogy a Pokol tornácát és a Rákosztályt módunk nyílt elolvasni, ez a „tehát” is szilárdabb lett, örökre megszilárdult.