Gál István irodalomtörténész a Pásztortűz 1939. szeptemberi számában közzétett esszéjében – Paget, Erdély angol honpolgára – emlékezett arra, hogy címbeli hősének száz évvel azelőtt jelent meg Hungary and Transylvania, with Remarks in their Conditions, Social, Political, and Economical (Magyarország és Erdély leírása,
De ideje, hogy a regény és a romance általános vizsgálata után...
„Hét asszony férfi nélkül” – ezzel a címmel jelent meg a Színház és Mozi riportja...
„Az 1925-ös év jubileumi hangulatában ismét csak a régi, Mikszáth-féle Jókai-kép támadt fel, az ünnepi megemlékezések szép szalagcsokrával övezve […] az irodalom csak lanyha, illem megkívánta lelkesedéssel ünnepel..."
Leírom: este – és ha alkalom adódik, mindig leírom –, s máris átúszik rajtam a méltóság egy szépformájú felhője. Úgy látszik, a virrasztó írástudó, a csillagok megszabta életritmusból a maga ügyei után sietve kiforduló gondolkodó, olvasólámpa fénykörében – ez a kép nagyon
Lőnek. Méghozzá közvetlenül a kórház közelében. Puskadörrenések és sebesültek jajkiáltása...
1973. A Nagy Csurka Botrány éve. Sokan véltek sokfélét tudni az esetről...
…a Rákospalota-Újvárosi Református Gyülekezet oly korán elhunyt lelkipásztora, a Jób könyve (Sola Scriptura…) felejthetetlen magyarázója – a barátom –, Kiss Domokos révén ismertem meg dr. Kiss Ákosné, dr. Gőbel Zsuzsannát. Az évezred fordulón történt ez – s életem legfontosabb kapcsolatai...
NEM ismertük egymást. Egy dolgozatában Ő dicsérő fordulattal szólt Alföld-beli cikkeimről. Én messziről tüzeltem egy recenziójára...
– Ezt adod nekem? – kérdezte Márta néni, a nagymama, mikor kibontotta a sárga, nagyméretű borítékot...
Különlegesek a levéltári iratanyagok. Önmagukban ritkán állnak meg, többnyire a sajtóközlések, visszaemlékezések szükségesek a – talán – teljesnek nevezhető történeti kép megalkotásához...
