Gál István irodalomtörténész a Pásztortűz 1939. szeptemberi számában közzétett esszéjében – Paget, Erdély angol honpolgára – emlékezett arra, hogy címbeli hősének száz évvel azelőtt jelent meg Hungary and Transylvania, with Remarks in their Conditions, Social, Political, and Economical (Magyarország és Erdély leírása,
Házasokról van szó, ideje bevallani, hogy Péter feleségének valójában Margó a neve...
Barna téved, pedig igaza van.
Bármennyire hízelgő rám nézve...
Olaszországban és szerte a világon a múlt évben megemlékeztek Francesco Petrarca halálának 650. évfordulójáról. Petrarcát Magyarországon egészen a 18. század végéig nem a szerelem nagy költőjeként, hanem elsősorban latin versei, a szintén latinul írt humanista levelei és erkölcsfilozófiai tanulmányai alapján ismerték.
Óvodáskoromban szentül meg voltam győződve arról, hogy a váci röcsöge (ami tudvalevőleg egy bagoly-mókus hibrid) létezik. Hogy e furcsa név miként született – mesében hallhattam-e hasonlót, esetleg megálmodtam, vagy a nagymamám által sokat emlegetett „Mucsaröcsöge” ihletett-e...
Az 1938. augusztus 18-ai beszélgetés, A Régence teraszán természetesen fiktív...
Festett lény
Kiegyezni a rémmel
Mit, mit mit
Akkor hal meg az ember, amikor már nem emlékeznek reá – olvasom Stjepan Pavić boszniai szerzetes barátom könyvének bevezetőjében, ahol egykori tanárainak emlékét idézi föl...
Azon a novemberi napon nem esett sem a hó, sem az eső, holott már napok óta erről szóltak az időjárás-jelentések. Az átlagosnál valamivel hűvösebb volt a kora reggel, amikor Somfai János kilépett háza kapuján. Az éles levegő, a sötétség megborzongatta, de csak
Molnár az első világháború után sikeres, ünnepelt színpadi szerző volt Pesten és a nagyvilágban...
Kiss Gy. Csabával gimnazistaként a nyolcvanas évek legelején találkozhattam először...
